Jún. 8-án a liberalizmusról, annak romániai és erdélyi esélyeiről rendezett vitaestet az „A Hét” című hetilap Kolozsváron, a Sapientia Egyetemen. A vita apropóját Egyed Péter Szabadság és szubjektivizmus, illetve A szabadság a filozófiában címmel nemrég (a Korunk Baráti Társaság Ariadné sorozatában, illetve a Pallas-Akadémia kiadásában) megjelent kötetei adták, amelyekből kiindulva a szerző, Salat Levente és Szilágyi-Gál Mihály ütköztették véleményeiket. A moderátor Parászka Boróka, A Hét felelős szerkesztője volt. Elhangzott, hogy bár az erdélyi magyarság az 1989-es fordulat után főbb erővonalaiban kifelé liberális szemléletű politikai program mentén politizált (legyen szabad anyanyelven tanulni, az anyanyelvet szabadon használni, legyen szabad utazni, egyszóval legyen szabad a sajátságot kifejezni), belső viszonyait illetően a liberális gondolkodás nem tudott gyökeret ereszteni. /T. Sz. Z.: Liberalizmus az alagsorban. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 10./
2004. október 4.
Okt. 3-án, vasárnap a Kolozsvári Magyar Színházban teltházzal, a tapssal köszöntötték a 90 éves Senkálszky Endrét, feltehetőleg ő a legidősebb aktív színész Európában, a színház szolgálatában eltöltött hét évtized önmagáért beszél. Felolvasták Hiller István kultuszminiszter köszöntését, Tompa Gábor igazgató üdvözletét. Senkálszky elmondta, hogy a színházat a rend, a tisztesség, a világosság, az igazság keresésének tartja. Az ő rendkívüli életművét formálta könyvvé Kötő József A színház fanatikusa /Korunk Baráti Társaság, Kompress, Kolozsvár/ címet viselő kötetében. Az est záróakkordjaként a monográfia-kötet dedikálására is sor került. /F. I.: Színház egy életen át. Senkálszky Endre 90 éves. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 4./
2005. június 4.
Megjelent a Kézdivásárhelyen élő dr. Borcsa János ötödik könyve: Irodalmi horizontok /Komp-Press Kiadó, Korunk Baráti Társaság, Kolozsvár, 2005/, alcíme: Reflexiók, tanulmányok, interjúk, 1995–2004. Az Ariadné Könyvek sorozatban kiadott tanulmánykötet java része Borcsa János kortársairól írt könyvkritikáit öleli föl. A könyvet a szerző jelenlétében mutatják be Budapesten, a könyvhét keretében, június 4-én, a Petőfi Irodalmi Múzeumban. /(Iochom): Borcsa János: Irodalmi horizontok. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 4./
2005. december 21.
Új kiadvánnyal szaporodott a Kolozsvárról szóló könyvek száma. Akiket érdekel a város XIX–XX. századi története, érdeklődéssel lapozhatják Gyarmati Zsolt Nyilvánosság és magánélet a békeidők Kolozsvárán /Komp-Press Korunk Baráti Társaság, Kolozsvár, Ariadné Könyvek/ című, tanulmányokat tartalmazó könyvét. Gyarmati Zsolt, a Csíki Székely Múzeum igazgatója, tanulmányai nagyrészt a Korunkban jelentek meg. Gyarmati kutatási területe a XIX–XX. századi erdélyi társadalom- és művelődéstörténet, ezen belül pedig várostörténet. /Köllő Katalin: Új kötet Kolozsvár történetéről. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 21./
2006. február 25.
Kézdivásárhelyen február 24-én a Báró Wesselényi Miklós Városi Könyvtár és a Báró Wesselényi Miklós Könyvtár Egyesület szervezésében mutatták be dr. Borcsa János legújabb könyvét /Irodalmi horizontok/. Az est házigazdája Vántsa Judit könyvtárvezető volt. A Reflexiók, tanulmányok, interjúk, 1995–2004 alcímet viselő kötet a kolozsvári Komp-Press Kiadó, a Korunk Baráti Társaság kiadásában jelent meg az Ariadné Könyvek sorozatban. A tanulmánykötet java része Borcsa János hazai és határon túl élő kortársairól írt könyvkritikáit öleli fel, melyeket két, a szerzővel készített interjú egészít ki. /Iochom István: Dr. Borcsa reflexiói. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 25./
2006. március 17.
Kántor Lajos irodalomtörténészt, a kolozsvári Korunk főszerkesztőjét a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztjével tüntették ki. Nem számított rá, reagált Kántor, semmilyen kerek évforduló nincs most az életében, és korábban több díjat is kapott. Idén egyedül ő kapott Erdélyből ilyen magas állami kitüntetést, de nem volt más a Magyarországgal szomszéd országokból sem. Úgy érzi, hogy ez eddigi munkájának szól. A Korunk folyóirat költözése anyagilag veszélyessé tette a helyzetüket. Nagy mecénások kellenének, s akkor nem lennének állami pénzekre rászorulva. A Korunk Baráti Társaság tiszteletbeli elnöke, Dégenfeld Sándor többször jelentős összeggel támogatta a folyóiratot. Áprilisi számuk központi kérdése lesz: politizálás hatalomban és ellenzékben. Kántor úgy látja, hogy a vezető politikusok elvárják, hogy aktívabb legyen az értelmiség, ugyanakkor pedig az értelmiség úgy érzi, hogy nem hallgatják meg. A politikai elit nagyjából bezárkózik a saját köreibe, az értelmiségiek pedig szintén a maguk dolgaival foglalkoznak. A magyar irodalom egységével kapcsolatos vitában Kántor álláspontja: van az egyetemes – és nem egységes! – magyar irodalom, amibe minden jelentős érték beletartozik. Ugyanakkor az erdélyi magyar irodalom esetében számos más szempontot is figyelembe kell venni. A kettőt nem egymás ellen, hanem egyszerre kell megírni. Kántor Lajos eddigi díjai: 1971, 1981 a Kolozsvári Írói Egyesület Díja , 1975: a Román Tudományos Akadémia Díja, 1992: Pulitzer-emlékdíj, és Magyari Lajos-díj, 1995: Madách-díj, 1997: a Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztje, és Aranytoll Díj, 1998 József Attila-díj, 2004: Széchenyi-díj, 2006: Aranyalma Díj, és a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztje. /Guther M. Ilona, Budapest: Politika, értelmiség, illúzió. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 17./
2006. április 12.
Gyarmati Zsolt tanulmánykötete /Nyilvánosság és magánélet a békeidők Kolozsvárán. KOMP-PRESS, Korunk Baráti Társaság, Kolozsvár, 2005/ a kincses város nem is olyan nagyon rég múltját idézi fel. A fiatal kutató érdeklődésének tárgya a XIX–XX. századi Kolozsvár, a maga békebeli hangulatával. A kötet naplókat, levelezéseket is közöl, a magánélet szerves tartozékait. /Sándor Boglárka Ágnes: Magánélet régen és ma. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 12./
2006. május 12.
Május 11-én Kolozsváron a Phoenix Könyvesboltban mutatták be Pomogáts Béla Együtt Európában című kötetét, melyet az Ariadné Könyvek sorozatban a Korunk Baráti Társaság Komp-Press kiadója jelentetett meg. A könyv a szerzőnek az utóbbi 35 évben a Korunkban és más erdélyi folyóiratokban, lapokban megjelent írásait tartalmazza. Pomogáts Béla elmondta: ma nagyobb aggodalommal tekint közeljövőre. A Magyar Írószövetség volt vezetőjeként, valamint az Anyanyelvi Konferencia és az Illyés Közalapítvány (IKA) jelenlegi elnökeként megállapította: mindhárom intézményt képtelennek tekinti hivatásuk betöltésére. Pomogáts kifejtette: Magyarországon nagy állami költségvetési gondok vannak. A határon túli magyarok támogatásának politikája kiszolgáltatott a költségvetésnek. –Kétségbe van esve, mert a határon túli magyarok támogatása lenne az a terület, ahol nem lenne szabad engedni. Az IKA a tavalyi 1 milliárd forint helyett idén 800 milliót kap, abból is 250–300 milliót úgy, hogy azt a jövő évre telepítsék át. – Ez teljesen tönkre teszi a közalapítvány helyzetét. Sokkal nagyobb összegeket költenek fölösleges dolgokra. /Ördög I. Béla: Pomogáts aggódik a támogatások csökkentése miatt. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 12./
2006. október 20.
A bukaresti Magyar Kulturális Központban mutatták be október 18-án Bányai Éva Sikertörténet kudarcokkal /Korunk Baráti Társaság, Kolozsvár, 2006/ című, bukaresti értelmiségiekkel folytatott beszélgetéseket tartalmazó interjúkötetét. Vitát fakasztott a bukaresti bemutatón Bíró Béla felvetése, miszerint a szabadság önfelszámolása történt a bukaresti magyar értelmiség esetében, és ezt „eufóriájukban nem vették észre”. Beke Mihály András, a bukaresti Magyar Kulturális Központ igazgatója túlspekulációnak nevezte Bíró Béla vehemensebb állításait. /G. E.: Feltáráskísérlet. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 20./
2007. augusztus 7.
Nem lesz könnyű dolga annak, aki Kántor Lajos életművéről átfogó értékelést ír. Évekre lesz szüksége már csak arra is, hogy az eddig kinyomtatott negyvenhárom kötetét elolvassa, ehhez jönnek tanulmányai, kritikái. Kántor Lajos legfontosabb munkájának a Korunk szerkesztése látszik. Amelyet a világon széles körben ismer a magyarság, s amelynek az 1990-ben indult harmadik folyamát ő alakította igazán rangos fórummá. Kántor Lajos fő hivatása: az alapvető fontosságú, kolozsvári központú erdélyi intézmények megszervezése és működtetése. Legyen szó a Kolozsvár Társaságról, amelynek elnöke, a Magyar Újságírók Romániai Egyesületéről, amelynek évekig elnöke volt, a Komp-Press Kiadóról, a Korunk Baráti Társaságról, Szabédi-napokról, kalotaszegi Ady-ünnepségről, kolozsvári Reményik- vagy Cs. Szabó-megemlékezésről, budapesti Korunk-találkozóról, erdélyi magyar politikai vagy közéleti fórumról, a magyar-román kölcsönös megismerést és párbeszédet szolgáló Magropressről, Sajtófókuszról, Cumpanáról, a szélesebb bemutatkozást elősegítő Renderről, de akár az RMDSZ vagy a Szabadság alapításáról is. /Tibori Szabó Zoltán: Kántor Lajos, a hetvenes. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 7./
2007. szeptember 20.
A Kolozs Megyei Tanács szeptember 19-én tartott ülésén Kerekes Sándor megyei tanácsi alelnök a szakbizottsági jóváhagyás tudatában javasolta, hogy szavazzák meg a kolozsvári a művelődési és hagyományőrző értékeket ápoló Művelődés folyóirat támogatását. Hivatkozott a román Tribuna folyóiratra, melyet a megyei tanács támogat. A Művelődés támogatására a Tribunának juttatott összeg egyharmada szükséges. Voltak, akik vitatták a magyar folyóirat támogatását, végül azonban mégis megszavazták. Szabó Zsolt, a Művelődés főszerkesztője elmondta, először a városi tanácshoz fordultak támogatásért, ott azonban elutasították őket. Kántor Lajos, a kolozsvári Korunk folyóirat főszerkesztője közölte, évek óta nem kaptak normatív támogatást a minisztériumtól, mégis elszámolási kötelezettségük van. Ezen akarnak változtatni, hogy a jövőben a Korunk Baráti Társaság adja ki a lapot. Állami támogatás hiányában pályázatokból tudták biztosítani a Korunk megjelenését, a Communitas, a városi művelődési alap, a Szülőföld Alapítvány és a Nemzeti Kulturális Alap ismétlődő pályázatai mellett adományokból, szponzorokból és eladásból is van némi bevételük. Parászka Boróka, az A Hét főszerkesztője közölte, nem tudtak önkormányzati támogatáshoz jutni, holott weboldalt szerkesztenek és tartanak fenn. Szerinte nincs magyar lobbi Bukarestben, ezért kevés a támogatás. A Hét idén a Kulturális Minisztériumtól jelentős összegű projekttámogatáshoz jutott. Ezenkívül uniós pénzeket szeretnének szerezni. A kolozsvári Helikon irodalmi folyóirat főszerkesztője, Szilágyi István nem kívánt nyilatkozni erről a kérdésről. A Helikon úgy él, ahogy tud – fogalmazott. A Kolozsvári Városi Tanács művelődésért és oktatásért felelős bizottságának tagja, Molnos Lajos tanácsos elmondta: a magyar kulturális szervezetek és kiadványok is részesülnek minden évben elkülönített keretösszegekből. /Megyei tanácsi hatáskörbe került a Művelődés folyóirat. A magyarellenes hangulatkeltés sem akadályozta a kedvező döntést. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 20./
2008. március 28.
Balázs Imre József irodalomtörténészt nevezte ki március 27-én a Kolozsváron megjelenő Korunk folyóirat főszerkesztőjévé a laptulajdonos Korunk Baráti Társaság közgyűlése. Helyettesei a lap élén Horváth Andor irodalomtörténész és Kovács Kiss Gyöngy történész. A főszerkesztői tisztséget átadó Kántor Lajos irodalomtörténész, aki a folyóiratot és az annak holdudvarában működő többi művelődési és sajtóintézményt immár több mint 18 éve vezette, nem vonul vissza, elnöki minőségben a Korunk Baráti Társaság vezetője marad. /Főszerkesztőváltás a Korunknál. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 28./
2008. december 10.
Január elsejétől már formálisan sem tartozik a Kulturális Minisztériumhoz a kolozsvári székhelyű Művelődés és Korunk folyóirat. Balázs Imre József, a Korunk főszerkesztője elmondta, a minisztérium csaknem négy éve semmilyen anyagi juttatást nem biztosít a folyóiratnak, a megjelenéséhez szükséges összegeket azóta a Korunk Baráti Társaság alapítvány szerzi meg. Az együttműködés megszűnése semmiféle változást nem eredményez a lap működésében vagy struktúrájában. Szabó Zsolt, a Művelődés folyóirat főszerkesztője közölte, a minisztériumi támogatásnak 2003 óta semmiféle gyakorlati jelentősége nincs. „Annak ellenére, hogy támogatást részükről nem kaptunk, negyedévente elszámolást vártak tőlünk, úgymond, a semmiről” – magyarázta Szabó, aki hozzátette, folyóiratuk a továbbiakban a megyei tanács szárnyai alatt fog működni. A Művelődés – a Korunkhoz hasonlóan – alapítványi támogatással jelent meg, a Communitashoz, illetve magyarországi szervezetekhez nyújtottak be pályázatokat, ebből fedezték a lap nyomdaköltségét és személyzeti költségeit. /Varga Melinda: Lyukas volt az állami ernyő. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 10./
2009. június 20.
Május 21-én adták át Kolozsvárott a Romániai Írószövetség kolozsvári fiókjának 2008. évi díjait. A kisebbségi irodalmi díjat (Clujul literar minoritati) Cseke Péter egyetemi tanár kapta A magyar szociográfia erdélyi műhelyei /Magyar Napló Kiadó, Budapest/ című kötetéért. A Kulcsok Kolozsvárhoz (Korunk Baráti Társaság, Kolozsvár – Mozaik Kiadó, Szeged, 2000) – mint szerkesztője, Kántor Lajos írja – nem kívánt versenyre kelni a Magvető Könyvkiadó 1987-es rangos antológiájával, a Kincses Kolozsvár két kötetével. Más kihívásra válaszolt: „mi a kincstelenített, a «nagy romlást» átélt városról igyekszünk látleletet adni, főként mai tanulmányban, esszében, prózában – abban a hitben, hogy van, lesz erő az idősebb és ifjabb és legifjabb kolozsváriakban új kincsek teremtésére, a rejtettek (még el nem veszettek) megtalálására. ” Ebben a hitben és szellemben dolgozik a Kántor Lajos kezdeményezésére 2003 márciusában megalakult Kolozsvár Társaság. Cseke Péter 1963 óta Kolozsvár lakója. A Nagyváradról elszármazott Cseke Péter színművész névrokona, aki jelenleg a kecskeméti Katona József Színház igazgatója, szívesen társul mellé magyarországi és erdélyi könyvbemutatóin. Cseke Pétert mindig a közösségi feladatok foglalkoztatták. Újságíróként, szerkesztőként, egyetemi oktatóként, doktorátusi témavezetőként. Tervezi Atosfalváról szülőföld-szociográfiája megírását. Negyven éve gyűjti hozzá az anyagot. /Bölöni Domokos: Akit a kakasok ébresztenek Atosfalván. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 20./
